Kizárt, hogy bezárva (3)
- Tordai Árpád
- 2020. ápr. 22.
- 1 perc olvasás
Gyülekezetünk olyan tagjait kerestem meg az írásra való felkéréssel, akik szívesen beszámolnak arról, hogy ebben a megszorításokkal tele időszakban mivel töltik ki a napjaikat. Alább Szőcs Emese írása olvasható.

Sajnos a márciusi hónap nem jól kezdődött a világjárvány megjelenése miatt, ami teljesen felborította a régi életmódunkat, a megszokott hétköznapjainkat.
Az új katonai rendelet szabályai szerint, a külföldön dolgozó és onnan hazatérő állampolgárok az itthon maradt családtagokkal együtt 2 hetes házi elkülönítésre kényszerültek . Így volt ez a mi esetünkben is.
Én ezt az időszakot nem bezártságként éltem meg, sőt, úgy gondolom még kreatívabbá és erősebbé tett az ,,furcsa” helyzet. A kézimunka és kertészkedés mellett, amiket nagy örömmel végzek, újabb ötletként, természetbarát textil anyagból készült szatyrokat kezdtem el készíteni, ezúttal örömet szerezvén családtagjaimnak, barátaimnak. Ez nekem is egy igazi boldogság, hogy kedveskedhetek ebben a szigorú, de lassan megszokott időszakban.
Jutott idő új receptek kipróbálására, amivel a lakásunk apraját-nagyját sikerült meglepnem. Esténként bőven jutott idő videókapcsolatot létrehozni barátainkkal, rokonainkkal. Előkerültek a régi társasjátékok és a család több időt töltött együtt. Ezek a dolgok az életemben olyan űrt töltöttek be, amit úgy érzem a rohanó élet elvett tőlem.
A közösség és a kórus hiányérzete jelen volt és van az életemben a kijárási tilalom ideje alatt, de ebben segít a technológia, ami által tarthatom a kapcsolatot kórustársaimmal.
Nagyon fontos, hogy ebben a nehéz időszakban se veszítsük el hitünket, bízzunk Isten segítő erejében!
Szőcs Emese-Réka
Barót, 2020. április 20.
Comentários