Vasárnapi gondolatok - Lázár Mária

Ahogy az emberiség által megteremtett nagy biztonság megingott, és a vírus elhatalmasodni látszott, karantént hirdettek ki és nagyon sok óvintézkedést az emberiség megvédése érdekében. Többek közt bezárták a templomokat is, vagyis betiltották a közösségi istentiszteletek megtartását a templomokban. Eléggé félelmetes időket kellett átélni. Mindenki saját maga tudja, hogy a félelmét és aggodalmát hogyan élte meg és hogyan küzdötte le, vagyis hogyan, milyen módon birkózott meg ezidáig ezzel az állapottal. Nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert nekem mint reformátusnak, nagyon sok lelki segítséget nyújtott a minden esti áhítat, amelyet hallgathattam a modern technikának köszönhetően. Elmondhatom, hogy bennem nem uralkodott el a félelem, Istennek köszönhetően. A tiszteletes úr és a tiszteletes asszony lelkes odaadása által estéről estére megkaptam a lelki vigaszt, az erősítést. Hálatelt szívvel köszönöm a lelkész házaspárnak az önzetlen mellénk állást ezekben a válságos, nehéz időkben. Köszönöm a gondoskodást, azt hogy hallgathatóvá tették az interneten az esti áhítatokat és a sok gyönyörű szavalatot, amit estéről estére nagyon vártam. Köszönöm szépen, hogy így segítettek, erősítést adva a mindennapokhoz.

Nagyon vártam ezt a vasárnapot, mikor is részben a korlátozásokat felszabadították. Jó érzés és öröm töltötte el lelkemet, amint viszontláthattam gyülekezetünk egybegyűlt tagjait, akik jelen voltak ezen a rendkívüli alkalmon. Azért írom, hogy rendkívüli alkalom, mert a védelmi intézkedések betartásával, mindenki maszkban volt, egymástól távol, de örömben, a templomunk udvarán. Jóleső érzés volt így is egy közösségben lenni, öröm volt hallani élőben a prédikációt és viszont látni a sok kedves gyülekezeti tagot két hónap után együtt lenni. Az öröm és a meghatódottság könnyeinek nem tudtam ellenállni, amelyek, úgy éreztem, mélyebbről törnek elő, a lelkemből, amint felcsendült a közös egyházi ének, amit a jelenlévő közösségben énekelhettünk egy szívvel és lélekkel. Hálával telt szívvel voltam jelen ezen az alkalmon, ahol megéreztem újra a jó Isten közelségét az elhangzott ige alatt. Nagy hatással voltak rám a közösen elmondott imádságok, a lélekből felcsendülő közös énekek. Úgy érzem, hogy új erővel töltötték fel szívemet, lelkemet. A jó Isten ez által, úgy érzem, szilárdabbá tett, megerősített, hogy minden félelmemet le tudjam győzni. Isten tápláló szeretetére és jóságára úgy van szükségünk, mint a mindennapi kenyérre és ezt a táplálást az imában találjuk meg. Az ima és az imádkozás megerősíti a szívünket és a lelkünket. Isten az ima által erőt ad a mindennapokhoz. Ezért hálás a szívem.

"Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki Ő Benne bízik. "

Zsoltárok könyve 34,9

Köszönet és hála.

Békesség Istentől.