KarantÉN? - 6

Gyülekezetünk olyan tagjait kerestem meg az írásra való felkéréssel, akik szívesen beszámolnak arról, hogy kis- vagy nagydiákként hogyan birkóznak meg a jelenlegi helyzettel, milyen kihívásokkal néznek szembe, és milyen módon sikerül leküzdeni ezeket az akadályokat. Alább Györke Dorottya írása olvasható.

Számomra ez a karantén hatalmas keserűséget hozott. Nagyon nehéz megélni ezt nyolcadikos diákként, mivel nehéz elválni osztálytársainktól, tanárainktól méltó búcsúzás nélkül. Az online tanítás is egyre nehezebb számomra. Nehezen fogadtam azt a tényt, hogy a konfirmálást is halasztani kellett az egészségünk érdekében, napról napra nyomasztóbb hogy nem láthatom barátaimat, ismerőseimet, konfirmáló társaimat. Az egyetlen pozitív számomra, hogy ebben a rohanó világban együtt lehet a család. A családom és Isten aki erőt ad és átsegít ezen a helyzeten. Fontos hogy a nehéz időkben se veszítsük el hitünket Istenben. Úgy gondolom hogy mi magunk óvhatjuk meg az emberiséget azzal ha vigyázunk az egészségünkre.

,,Krisztus valóságos ember és valóságos Isten: ennélfogva emberi természete szerint nincs többé a földön, de istensége, felséges volta, kegyelme és Szentlelke szerint soha sincs távol tőlünk." (Heidelbergi Káté 47.)