KarantÉN? - 3
- Tordai Árpád
- 2020. máj. 14.
- 1 perc olvasás
Gyülekezetünk olyan tagjait kerestem meg az írásra való felkéréssel, akik szívesen beszámolnak arról, hogy kis- vagy nagydiákként hogyan birkóznak meg a jelenlegi helyzettel, milyen kihívásokkal néznek szembe, és milyen módon sikerül leküzdeni ezeket az akadályokat. Alább Akácsos Zsófia írása olvasható.

Két hónapja, hogy itthon vagyunk. Egy betegség megfékezte boldog pillanatainkat. Személy szerint rosszul érintett ez az egész dolog, mivel nem tudtunk igazán elbúcsúzni osztálytársainktól, diáktársainktól. Szomorúan fogadtam a hírt, hogy a 11. osztályt így kell befejeznem. Nem tudunk igazán együtt lenni az osztálytársaimmal. Az online tanulás mostanra egyfajta rutinként jelenik meg életemben. Igazából nincs bennem az az érzés, amikor felmérő előtt idegesen ültem a padban, ugyanakkor ezt a helyzetet is komolyan kell venni. Próbálom a megfelelő módszert alkalmazni, hogy a tanulás jobban ösztönözzön, viszont a tanári magyarázat bizony hiányzik. Az online tanulás nem egy célszerű megoldás, mert nem mindenki tudja használni. Számos hátránya lehet később ennek az online tanulásnak. A mostani érettségi előtt álló diákok számára erőt, kitartást kívánok ebben a nehéz helyzetben. Egy olyan helyzetben vagyunk most, ahol a barátok is online tudják tartani a kapcsolatot embertársaikkal. Bízom benne, hogy Isten most is a jó úton fog vezetni engem és segít a bajban. Fontos most, hogy egészségesek és kiegyensúlyozottak legyünk. Sok sok erőt, kitartást, összefogást kívánok mindenkinek.
Comentários