Húsvétvárás - 2
- Tordai Árpád
- 2020. ápr. 8.
- 1 perc olvasás
Gyülekezetünk tagjait kértem meg, hogy egy pár gondolatot írjanak a mostani rendhagyó Húsvétra való készülésükről, furcsa és furcsán megélt időkről. Alább Lázár Mária írása olvasható.
Az idő múlását nem kell senkinek ecsetelni, mert azt mindenki érzi és amit megél az az ő életéhez tartozik. A gyásszal meggyötört lelkemet próbálom minden nap erősíteni A jó Isten mindig velem van, így a lélektemplomom falai nem omoltak meg. Istenhez fohászkodom alázatos hittel és lélekkel kérve Őt, hogy segítsen át minden megpróbáltatáson ezekben a jelenlegi nehéz időkben, most is amikor olyan fájdalmas, bizonytalan a jelen és kilátástalan a jövőkép. De a vigasztaló az, hogy Isten hűséges, Ő nem hagy el történjen bármi Ő mellettünk lesz. Így a belé vetet hitben mindig békességre találok. Így próbálom a lelkemet tisztán tartani, bűnbocsánatot kérve, imádkozva. Számomra, és úgy gondolom, hogy a világ hívői számára is, mert még ilyen nem történt amióta élek, ez a Húsvét nagyon másmilyen lesz mint amit eddig megéltünk. Egyben lélekerősítő, bátorító is, hogy így is lehet. Érdekesnek találom az ötletet, hogy mindenki otthonában úrvacsorázhat . Így minden családi hajlék valóságos kis templommá válhat e húsvétvasárnap alkalmával.
Az 57 Zsoltár, 2b - " Istenem, szárnyaid árnyékában keresek oltalmat, míg elvonul a veszedelem."
Békesség Istentől!
Lázár Mária

Comentarios