Anyák napjára készülve (1)

Gyülekezetünk olyan tagjait/látogatóit kerestem meg az írásra való felkéréssel, akik szívesen beszámolnak arról, hogy (felnőtt)gyermekként vagy édesanyaként hogyan készülnek Anyák napjára. Alább Moroianu Réka írása olvasható.

Ha visszanézek, az elmúlt évre bizony elég sok szárnyaszegett időszakom volt. A kegyelem adott erőt mindabban amiben nagyon egyedül éreztem magam vagy éppen kevés öröm érlelődött bennem.

Ezek az időszakok mind áldásommá váltak, hálás vagyok a nehéz időkért a szárnyaszegett napokért. Ezekben a helyzetekben éreztem, hogy mekkora ereje van az imaszolgálatnak, könnyebb a teher ha ott vannak az imatársak a szükségben a nehéz időkben.

Feleségként, anyaként, gyermekként, hogy kell viselkednünk? Hogy lehet jól és bölcsen fejlődni? Elfogult édesanya vagyok, tudom, de ebben az időszakban abban az örömben volt részem, hogy láthattam, gyermekeim az igazság útján járnak, ugyanis még tizenegy „árva” gyermeknek viselem gondját. Ha valamit készítek, mindig rájuk is gondolok, és legnagyobb öröm számomra, amikor a saját gyerekeim azt kérdezik: Anya viszünk-e a családi házba is?

Talán ez a legszebb anyák napi ajándék. „Ha mindenki embertársaiért élne, tele lenne a világ istentisztelettel”-Luther Márton- ...mert minden gyermek egy jel és egy csoda, minden gyermekemnek köszönöm, hogy az lettem általuk aki vagyok.

„Az anyaság lényege, hogy azt a gyereket neveld szeretetben akit kaptál, nem azt akit elképzeltél. Hogy megértsd, pontosan az az ember, akinek lennie kell. És ha szerencséd van, ő lehet a tanár, aki azzá nevel, akivé neked lenned kell”. Joan Ryan