Adventi barkácsműhely

Karácsonyra készülődve fontos az egymásra, magunkra való odafigyelés. Főleg egy olyan világban, amelyben egyre gyakrabban próbálják velünk elhitetni, jó az, ha csupán egyszerű fogyasztók vagyunk, lelkünket, érzékszerveinket, igazi érzéseinket eltompítják az egymást túllicitáló kínálatok, időnap előtt megszervezett vásárok…

Péntek délután adventi barkácsolásra került sor az altemplomban. Kezeink alatt körvonalazódó, egyedi munkákat készíthettünk. Jó érzés volt szülőként a gyermekeinkkel együtt alkotni, lopva figyelni a kátés fiatalok elmélyült munkáját, a felnőttek szabadon engedett fantáziája nyomán létrejövő asztali díszeknek örvendeni, kikapcsolni a mindennapok megszokottságát.

Ez az érzés legkedvesebb karácsonyi versem egyik részét juttatta eszembe:

„De jó volna mindent, mindent Elfeledni, De jó volna játszadozó Gyermek lenni. Igaz hittel, gyermek szívvel A világgal Kibékülni…” (Ady Endre: Karácsony – Harang csendül...)

Köszönet és hála a szervezőknek, Szabó Simonának a tevékenységünk irányításáért.